|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1217 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1201-1217 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bethlen Anikó 1998. február folyamánSas Péter /Budapest/ kutató Bíró Vencel és Balanyi György, a két piarista történész életútját vázolta fel, mindketten Kolozsváron professzorai voltak az egyetemnek 1943 és 1948 között. Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. - Kolozsvár, 1962. dec. 2./ teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, 1908-ban pappá szentelték, ugyanebben az évben summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kolozsváron tanított a gimnáziumban és rendre írta történelmi tanulmányait. 1925-ben a kolozsvári főgimnázium igazgatója és az önállósult romániai piarista provincia rendfőnökének, Patay Józsefnek az asszisztense lett. Bíró Vencel kutatómunkájának eredménye Altorjai gróf Apor István és kora című monográfiája. Bíró Vencelt 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta. Sok gonddal kellett megküzdenie, a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár címbitorlás és államellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt bírósághoz fordult. Végül az ügyben felmentő határozat született, 1938-ban. 1940-ben a visszaállított Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, egyben munkatársa az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézetnek. Az MTA tagjának választotta. Bíró Vencel munkássága összefoglalásaként megírta Erdély története című munkáját. 1945-48 között a Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese volt, akkor nyugállományba küldték. 1946-ban ismét őt választották a romániai piarista rendtartomány főnökének. 1949. aug. 1-jén megszüntették a szerzetesrendeket, így a piarista rendet is. Bíró Vencel Kolozsváron, a Szent Mihály plébánián kapott szálláslehetőségeket. Tovább írta történelmi tanulmányait. Balanyi György /Kecskemét, 1886. febr. 10. - Budapest, 1963. máj. 4./ piarista történész 1824-től tanított a budapesti tudományegyetemen, majd 1943 és 1948 között Kolozsvárott volt a Bolyai Tudományegyetemen a történelem tanszék professzora. 1948-ban vissza kellett térnie Magyarországra. /Sas Péter: Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró. = Művelődés (Kolozsvár), febr./0. szeptember 29.Van jövője a tetterős szórványnakBesztercén össze tudnak fogni Besztercére tartva azon tűnődtem, hogy milyen keveset tudunk a szomszédos megyéről, annak magyarságáról. Néhai Kövesdi Kiss Ferenccel jártuk be évekkel ezelőtt a Mezőséghez tartozó Beszterce-Naszód megyei falvakat Köbölkúttól Mátéig, s akkor csodálkoztam rá Újős, Álmásmálom, Magyarberét és sok más település érdekes, szép hangzású nevére, ismerkedtem meg az ott élő emberek gondjaival. Ezért örültem Szabó Csaba meghívásának, aki a Szórványtengely mozgalom keretében az erdélyi kisközösségek egymás közötti kapcsolatának erősítését tűzte ki célul. E kezdeményezés keretében vettünk részt az elmúlt héten a besztercei Magyar Házban szervezett könyvbemutatón és kerekasztal-beszélgetésen, amely a hangzatos Szórványgrófság és szekértábor-média címet viselte. A Marosvásárhelyi Rádiót László Edit és Sármási Bocskai János szerkesztők képviselték, a Szórványtengely mozgalom Fehér hollók könyvsorozatának szerzőit pedig Szabó Csaba, a Kolozsvári Televízió és Mihály István, a Kolozsvári Rádió szerkesztője. Örömünkre a Magyar Ház terme megtelt, s a találkozó során meggyőződhettünk, hogy mennyi értékes, érdekes képviselője van a besztercei magyarságnak. A szervező beszélt Mihály István két kötetéről – A képernyő jótékony homálya és az Örömszakadtáig – majd saját könyvéről is, amely az erdélyi magyar irodalom három jeles képviselője, Kaffka Margit, Kuncz Aladár és Szabó Dezső barátságáról szól (Kaffka Margit félmosolya). A besztercei közönség megismerhette az újságíró- szerzők által írt Fehér hollók sorozat legreprezentatívabb alkotásait magába foglaló Noi-Mi című román nyelvű antológiát. A vendégek pedig a vásárhelyi és a kolozsvári rádió műsorszerkezetét, illetve a Népújságot mutatták be a jelenlevőknek. Száz iskolatáska S hogy miért Beszterce volt a helyszíne a szórványtalálkozónak? Amint a jelen levő megyei RMDSZ-elnök, Décsei Attila beszámolójából kiderült, a reméltnél nagyobb sikerrel zárták a szórványműhely által indított iskolatáska programot. A Nagyváradi Portikum Ifjúsági Központ ajánlatát a szórványtengely-műhely karolta fel. A cél az volt, hogy minden nehéz anyagi helyzetű családban élő első osztályos kisiskolás a szórványban tanfelszereléssel megrakott táskát kapjon becsengetésre. A programot a legsikeresebben Beszterce-Naszód megyében bonyolították le, ahol az ígért 30 és végül 15-re apadt iskolatáska helyett a megye mind a száz magyar osztályba beíratott kisdiákja táskát kapott. Ezt a helyi magyar közösségek összefogása révén és a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megvalósítani. A 22. szórványtengely műhely keretében pedig kiosztották a 80 eurós Őrhely díjat is, amelyet olyan családoknak adományoznak, ahol nagy erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeiket. Kérdésemre Décsei Attila elmondta, hogy a 18.000-es Beszterce-Naszód megyei magyarság 40 százaléka városon él, közülük több mint 5000-en a megyeközpontban. Népes magyar közösség található Bethlenben, Magyardécsén és a Melles patak völgyében levő falvakban. A mezőségi szórványtelepüléseken, mint például Komlódon, Oroszfáján még élnek az idősek, de a jobbára vegyes házasságot kötött fiatalokat nehéz megszólítani. Jó hír viszont, hogy új református templom épült Mezőköbölkúton, a mátéit felújították, a Bethlen melletti Várkudun pedig visszaállítják a II. világháború áldozatainak emlékművét. A tankönyvellátás hiányos A megye 26 településén működik magyar tagozatos iskola összesen 1200 gyerekkel. Amint már említettük százan kezdték az első osztályt, s a múlt évben 90 nyolcadikos tanuló végzett, ami jóval kevesebb, mint 2001-ben, amikor 148-an fejezték be az általános iskolát. Balázs Dénes kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondta, hogy pedagógusokban nincs hiány, a tankönyvek dolgában viszont rosszul állnak. Sok helyen a magyar gyerekeknek régi, nem a programnak megfelelő könyv jutott. Hiányzik a kisebbségeknek készült román tankönyv, s Újősön, ahol 14 magyar gyerek kezdte az első osztályt, (többen mint a múlt tanévben), egyeseknek egyáltalán nem jutott tankönyv. Besztercén két kilencedik osztály indult, ami annak köszönhető, hogy a 26 vidéki diáknak ingyenes szállást biztosítanak a református egyház által működtetett központban, ahol összesen 43 középiskolás fiatal lakik. A beszterceiek élő lexikona Szilágyi Zoltán nyugalmazott tanár, aki közel 400 oldalas átfogó, érdekes, tartalmas könyvet írt Beszterce történetéről (Besztercevidék a népek és a hegyek szorításában) és a megye kisebbségeinek a létért, megmaradásért vívott küzdelméről a huszadik század viharos éveiben (Kisebbségi sors és anyanyelvű oktatás Beszterce-vidéken). A torony már méri az időt A városban tett séta nyomán beszélgettem el dr. Illyés Istvánnal, a városi tanács egyetlen magyar képviselőjével. Kérdésemre, hogy miért olyan elhanyagolt a főtér műemlék épületeinek és az egykori Magyar utca régi házainak többsége, a képviselő elmondta, hogy a rendszerváltás után a lakásokat eladták a lakóknak. Többségük olyan család, amelynek nincs anyagi lehetősége a magántulajdonba került épületek felújítására. A városvezetés tömbházakat épít, hogy a régi lakásokért cserébe újakat tudjon felajánlani, s így a műemlék-épületek felújítása elkezdődhessen. Akkor hallottunk gyakori híradást Besztercéről, amikor a 16. században épített, s a városközpontot uraló evangélikus templom tornya leégett. Az országos és nemzetközi összefogás eredményeként a torony felső része a fiatornyokkal és a templom fedélzete már megújult, s a kicsi torony is visszakerült a helyére. A Németországban és Ausztriában élő besztercei szászok által adományozott GPS vezérelte új óra mutatja már az időt is. Az értékes műemlék épület külső és belső felújításával 2013-ra készülnek el, mondta Illyés doktor, aki egy egységes városfejlesztési stratégia meglétét hiányolja. Nehéz "táncba vinni" Bár a helybeliek szerint nehéz a beszterceieket "táncba vinni", azaz a vendégszerepléseknek közönséget toborozni, az elegáns, tágas magyar házban könyvbemutatókat, tárlatokat szerveznek, s Szilágyi Ilona irányításával néptánccsoport működik, amelynek tagjait a Kolozsvárról járó Both házaspár oktatja. Egy fiatalasszony pedig az általa kitalált és már szabadalmaztatott társasjátékot mutatja, ami azt jelzi, hogy játékos kedvben sincs hiány a szórványban. Összességében pedig kellemes élmény marad a beszterceiekkel való találkozás s a visszatérés reményében várjuk, hogy újra hírt adhassunk arról, hogy milyen újdonságok történnek a velünk szomszédos megyében. Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely) 1990. november 7.Bethlen Béla /1888-1989/ életútjára emlékezett Gaal György abból az alkalomból, hogy kiadták Romsics Ignác bevezetőjével önéletírását Észak-Erdély kormánybiztosa voltam /Zrínyi Kiadó, Budapest, 1989/ címmel. Bethlen Béla a bécsi döntés után Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja lett. A kényesnek számító, román többségű megyékben közmegelégedésre képviselte a hatalmat. Magyarország német megszállásakor lemondott, majd 1944 augusztusában vállalt igen kényes funkciót, Észak-Erdély polgári kormánybiztosa lett. Megmentette a Torda környéki zsidóságot a deportálástól, hatályon kívül helyezte a kolozsvári kiürítési parancsot. 1945-ben letartóztatták, majd szabadon engedték, 1946-ban újra elvitték és öt évre ítélték. 1952-ben felajánlották a magyar állampolgárságot, de nem fogadta el. Erre tovább tartották börtönben, 1954-ig. Ezután munkásként kereste kenyerét. Gróf Bethlen Bélának még életében sikerült Magyarországra kijuttatni emlékiratait. /Gaal György: Az emlékíró Bethlen Béla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./1991. június 1.Gróf Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását ünnepélyesen felavatták jún. 1-jén, Zabolán. /A Hét (Bukarest), 25. sz./1991. június 8.A kisebbségellenes Romania Mare egyetlen számában a következő címek olvashatók: Magyarország bűnös keze; A honvédek el akarják foglalni Kolozsvárt; Ismét K.K. grófról; Erdély után a magyarok Bukovinát és Ukrajnát támadják; Újra magyar nyomás nehezedik Bukarestre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./1991. október 31.A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én, Széchenyi-emléktáblát helyeztek el Bánffyhunyadon, a református templom belső falára, Széchenyi István születésének 200. évfordulója emlékére. Magyarországról Katona Tamás jelent meg az ünnepségen, aki beszédet mondott. Az emléktáblát a református egyház és a budapesti Széchenyi Társaság készíttette, felirata: "Senki ember ne akarja megváltoztatni vagy éppen elpusztítani egy nemzet nyelvét. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, Bánffyhunyadon jártának emlékére. Református egyház, Széchenyi Társaság." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./1992. május 31.Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1992. július 1.Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jún. 20-án Kolozsváron tartotta éves közgyűlését. Jakó Zsigmond elnöki megnyitójában beszámolt az 1990. okt. 27-én tartott, előző közgyűlés óta eltelt időszakról. A teljes politikai és jogi bizonytalanságban, az "ellenséges légkörben energiánk jelentős részét munka helyett a védekezésre pazarolva" csak vegetálni lehet. Anyanyelvű tudományosság nélkül nincs értelmiség. Az EME támogatására létrehozták a Gróf Mikó Imre Alapítványt. - Nemcsak kutatókban fogyatkoztak meg vészesen, hanem az emberek mentalitása is megváltozott. Meggyérült azok sora, akik saját érdekeinken túlmenően is dolgoznak a magyar tudományosság feltámasztásáért. Egyelőre kevés az aktív tudományos dolgozójuk. Remény lehet rá, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány pályázatain kiküldhető 15-20 ösztöndíjasból több esztendő alatt kialakítható a fiatal kutatói törzsgárda. Eredményes, korszerű tudományművelés nem képzelhető el intézményi keretek nélkül. Mindez csak állami költségvetésből fenntartott anyanyelvű felsőoktatási intézményekkel oldható meg. Szükség van nemzetiségi erőforrásokból működtetett kutatóintézetre, ehhez épület is kell. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság jövőjéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./1992. szeptember 6.Koltón Petőfi-emlékünnepséget rendezett az RMDSZ, megjelent Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa is. Teleki János budapesti ügyvéd, gróf Teleki Sándor leszármazottja a kastélyt a román privatizációs törvény alapján visszakapta és azt a református egyháznak ajándékozta. /Új Magyarország, szept. 8./1992. október 5.Az erdélyi magyar tudományosság, az Erdélyi Múzeum Egyesület támogatására létrejött Gróf Mikó Imre Alapítvány felhívását közölte a lap. /Magyar Nemzet, okt. 5./1992. november 21.Gróf Wass Albert /sz. Válaszút, 1908. jan. 9./ Amerikában, Floridában él, töretlen erővel dolgozik. A messze távolban írta Üzenet haza című versét. 1990-ben végre Budapesten megjelent regénytrilógiája, A funtineli boszorkány, mely emigrációs éveinek elején, 1953-ban látott napvilágot. Wass Albert a legidősebb helikonista író, 1936-ban kapott először meghívást Kemény János bárótól Marosvécsre. Wass Albert versekkel indult, majd 1934-ben nagy sikert aratott Farkasverem című regényével, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki. Ezután jöttek a többi regényei. 1945-ben elhagyta Erdélyt, először Németországban telepedett le, majd 1952-ben Amerikába ment, a floridai egyetemen tanított. A távolban tovább írta könyveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./1993. szeptember 15.Szept. 18-án Erdőszentgyörgy /gróf Rhédey Claudia sírjának koszorúzása/, Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Fehéregyháza /koszorúzás Petőfi emlékművénél/, Segesvár a magyar külügyminiszter útjának fő állomásai. A magyar polgármestereknek is románul kellett köszönteni Jeszenszky Gézát. Szovátán például Lőrincz Pál polgármester románul mondta a köszöntőt és mellette állt a tolmács, aki fordított. /Bögözi Attila: Helyi valóság ? emberközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Dorian Vasloban Hargita megyei prefektus kitért a válasz elől, adott-e utasítást arra, hogy a magyar külügyminiszterrel románul kell beszélniük a polgármestereknek, de elmondta, hogy az állam hivatalos nyelvén kell beszélni. /Gazda Árpád: A prefektus kitért a válasz elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./1994. május 7.Bethlenben máj. 22-én felavatják Bethlen Béla /Aranyosgyéres, 1888-Kolozsvár, 1979/ szobrát. Bethlen Béla 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 augusztusától pedig Észak-Erdély kormánybiztosa volt. 1945-ben letartóztatták, 1946-ban ötévi börtönre ítélték. 1952-ben felajánlották, települjön át Magyarországra. Erre nem volt hajlandó, ezért újabb három évre ítélték. 1954-ben szabadult. Emlékiratai 1989-ben jelentek meg: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Kiadó, Budapest. Bethlenben szeretettel emlékeznek rá vissza az emberek, az a román is, akinek apját "Béla gróf" mentette meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./1994. május 29.Máj. 29-én ünnepelte fennállásának 675. évfordulóját a Maros megyei Sáromberke község. Erre az alkalomra jelent meg Sáromberke történetéről egy kötet /Sáromberke 1319-1994, kiadja a Sáromberki Református Egyházközség/ szerzője Szabó Miklós, a Román Akadémia Társadalmi és Humán Tudományi Marosvásárhelyi Intézetének főkutatója. Ez az ünnepi alkalom egyben tisztelgő főhajtás volt a településhez kötődő Teleki család emléke előtt. Leleplezték Teleki Sámuel kancellár emlékére a református templomban elhelyezett emléktáblát a következő szöveggel: "Római Szent Birodalmi Gróf Széki Teleki Sámuel /1739-1822/ kancellár, a marosvásárhelyi Téka alapítója, az erdélyi magyar tudományosság, egyházak és iskolák pártfogója emlékére állították a falu lakói 1994 május havában". Felolvasták a külföldre kényszerült gróf Teleki Károly üzenetét, majd tudósok emlékeztek Teleki Sámuelre. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./ Szabó Miklós Sáromberkéről szóló munkájával elnyerte az Erdélyi Múzeum-Egyesület honismereti pályázatának harmadik díját. Az ünnepi emlékezésen előadást tartott még dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az EME országos alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkutatója. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./1995. január 14.Az Amerikai Szövetség tájékoztatója, a Transsylvania /New York/ negyedévenként jelenik meg, tallózó lap, tiszteletbeli főszerkesztője néhai gróf Teleki Béla, főszerkesztője Cseh Tibor. Legfrissebb a XXXV. évf. 4. száma, 1994. dec. 30-án jelent meg. Sokféle erdélyi lapra figyelnek, így a Csernátoni Füzetekre például. A Háromszékből is több írást vettek át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./1995. június 17.Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./1995. június 19.Iliescu elnök jún. 19-én Bukarestben fogadta Marie-Pierre de Gérando Teleki grófot, aki a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Teleki Oktatási Központjának avatására érkezett Romániába. A találkozó után a gróf az MTI tudósítójának elmondta: az államfőnek kifejezte aggodalmát az oktatási törvény legújabb változata miatt, hozzátéve, hogy a romániai magyarok nem kiváltságokat kérnek, hanem ugyanolyan jogokat, mint a többi állampolgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./1995. július 5.Gyergyócsomafalván ünnepélyesen átadták azt a traktort, amelyet a helyi Kisgazda Mezőgazdasági Társulás pályázat útján nyert el a Székely Faluért Alapítványtól. Megjelent az alapítvány elnöke, Király Károly, továbbá Székely Árpád, a Floridai Magyar Erdélyi Kör alapító tagja, a Gróf Wass Albert Alapítvány képviselője, aki Gyergyóalfaluból származik. Az amerikai magyarság segítségével eddig nyolc falu kapott traktort, következik majd Maros megyéből Kövesd és Nagyernye, után Udvarhelyszék falvai kerülnek sorra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./1995. november 28.Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./1996. március 27.A Magyarországért Alapítvány idén második alkalommal nyújtotta át a Magyar Örökség kitüntető címet. Ezzel akarják áthagyományozni az utókorra azokat a kivételes személyiségeket, akik a politikai torzulások közepette is maradandót alkottak. Ebben a kitüntetésben részesült posztumusz gróf Esterházy János politikus, egykor pozsonyi országgyűlési képviselő, aki az üldözöttek mellett kiállt a vészkorszakban. Többek között a Püski házaspár is megkapta a kitüntetést könyvkiadói munkásságukért és posztumusz Márton Áron gyulafehérvári püspök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1996. április 23.Balogh Edgár szólt hozzá Demeter János Zsilava odúiban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31, 2. folytatás: ápr. 6-7./ című, a börtönévekre való emlékezéséhez. Demeter János meghalt, az emlékezést Demeter Zayzon Mária hozta nyilvánosságra. Demeter János a börtönben minden választ megtagadott, semmire sem felelt. Jordáky Lajos úgy próbált védekezni a kihallgatásokon, hogy azt állította: mindent a románság érdekében cselekedett, ezzel azonban csak magára haragította ellenfeleit. Csőgör Lajos pedig teljesen letört, amikor feleségét is le akarták tartóztatni, ezután olvasatlanul aláírt mindent, amit elébe tettek. Balogh Edgár egyedül saját magatartását tartotta helyesnek: vagy kétszáz kihallgatása során mindent, a legapróbb részletekig feltárt a Magyar Népi Szövetség munkájáról, hogy igazolja, soha sem történt törvénysértés. Teleki Bélát háborús bűnösként ítélték el, csak Malinovszkijhoz írt levelükkel tudták kiszabadítani a börtönből. Hamis tanúnak Teleki Béla perében a kiéheztetett Teleki Ádám grófot vették elő, aki elmondta a rákényszerített "vallomást". Balogh Edgár szerint Demeter János nem értette meg a pert. /Balogh Edgár: Már-már elfeledett tárgykör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1996. május 14.Fehér megyében két magyar líceum létezik, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/, igazgatója Letanovszky István és Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, igazgatója Csintalan László. A két líceum diákjai kapcsolatban vannak egymással, legutóbb április végén a nagyenyedi XI. osztályosok meglátogatták a hasonló gyulafehérvári XI. osztályosokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1996. augusztus 8.A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./1996. augusztus 8.A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./1996. november 16.Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.1996. november 23.Nov. 23-án a nagy iskolaalapító, gróf Mikó Imre halálának 120 éves évfordulójára emlékeztek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében tudományos ülésszakot tartottak, egyben leleplezték Petrovits István szobrászművész alkotását, a márványba helyezett bronz Mikó-domborművet, melyet a kollégium falára helyeztek el. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./1997. január 11.Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./1997. január 17.1859-ben alakította meg az Erdélyi Múzem-Egyesületet gróf Mikó Imre, az EME Orvosi Szakosztálya pedig 1931-ben jött létre, az akkori kolozsvári orvosi egyetem tanárainak vezetésével. 1948-ban megszüntették a működését, az EME Orvosi Szakosztálya 1990-ben indult újra, marosvásárhelyi székhellyel. Azért Marosvásárhelyen, mert itt képezik az orvosokat, tájékoztatott dr. Pap Zoltán professzor szakosztályi elnök. Közel 850 tagja van a szakosztálynak, a tagdíjból tartják fent a székházat. Vándorgyűléseket tartanak és az elhangzott előadásokat közlik az Orvosi Szakosztály Értesítőjében. - Évente 20-40 szakorvos pályázat alapján mehet Magyarországra, továbbképzésre. /Lokodi Imre: Hogyan állunk az anyatejjel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./1997. január 30.1996. aug. 7-10-én Debrecenben tartották meg a Külföldön Élő Magyar Könyvtárosok IV. Szakmai találkozóját. Az erdélyi könyvtárosok pedig Kolozsváron találkoztak 1996. nov. 22-én, az EMKE Könyvtári Szakosztálya szervezésében, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tanácskozásán, a Könyvtár és oktatás az olvasáskultúra szolgálatában című szimpóziumon. Mindkét tanácskozáson több értékes előadás hangzott el, ebből közöl néhányat a Művelődés. Ez egyik egy érdekes felmérés az 1992-ben létrehozott kolozsvári Gróf Mikó Imre Közkönyvtárról. A könyvtár állománya számos magyarországi könyvtár adományából áll. A 21 ezer kötet 71 %-a szépirodalom, 27 %-a szakirodalom és 2 %-a idegen nyelvű irodalom. A gyűjtemény értékes része a számos 1960-1990 között megjelent magyar- és világirodalmi mű, amelyeket Erdélyben hiánycikként tartanak számon. A könyvtár otthont ad két letétbe helyezett gyűjteménynek is, a Romániai Magyar Zenetársaság tulajdonában levő, 1840 darab kottát és zenei szakkönyvet tartalmazó Tinódi-tékának és a Shimane Transilvania Alapítvány 2500 kötetes japán könyvtárnak, Kawasaki és Hirata városok adományának. A könyvtárnak 2000 beiratkozott olvasója van, az olvasók 47,5 %-a egyetemi hallgató, utánuk az iskolai tanulók következnek /32 %/, majd a dolgozók jönnek /9 %/ és a nyugdíjasok /2 %/. Az állomány része a 2500 kötetes gyermek- és ifjúsági irodalom. /Művelődés (Kolozsvár), jan./1997. március 6.Negyven évvel ezelőtt, 1957. márc. 8-án halt meg a mirovi börtönben Esterházy János. Életművének állított emléket Molnár Imre /Esterházy János (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/. Esterházy Jánost 1932-ben választották az Országos Keresztényszocialista Párt elnökének, ettől az időponttól fogva vezető szerepet játszott a két világháború közötti szlovákiai magyarság életében. A parlamentben mindig kiállt az igazság mellett, így cselekedett 1942-ben is, amikor a szlovák parlamentben egyedül, egyetlen magyar képviselőként a zsidók deportálása ellen szavazott. A háború végén nem menekült el, Gustáv Husák parancsára letartoztatták, először a Szovjetunióba hurcolták, onnan hazaengedték, megszökhetett volna, de igazságának tudatában vállalta a törvénytelenséget, akkor a szlovák hatóságok ítélték el. Meg kell ismerni Esterházy János munkásságát, erkölcsi és lelki tartását. Gróf Esterházy János halálának 40. évfordulója alkalmából márc. 7-én Budapesten, az Országházban ünnepi tudományos emlékülést tartottak a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rendezésében. Az emlékülésen megjelent Malfatti-Esterházy Alíz, Esterházy János lánya. Nem tisztelt mg a jubileumi emlékülést jelenlétével az Országgyűlés egyetlen képviselője sem, leszámítva az ülést megnyitó Kórodi Máriát, a házelnök helyettesét. Neves magyar történészek méltatták Esterházy helytállását, életútját: Balogh Sándor /Esterházy János és a felvidéki magyarság sorsfordulói/, Gergely Jenő előadásában /Esterházy János kereszténysége és a keresztényszocialista politika/ azt emelte ki, hogy Esterházy életútját végigkísérte a keresztény emberszeretet és a szociális igazságosság, Izsák Lajos a benesi dekrétumok hatásáról és a felvidéki magyarság kitelepítéséről beszélt /A benesi dekrétumok és a felvidéki magyarság tragédiája/, végül Molnár Imre szlovákiai származású történész Esterházy rehabilitálásával kapcsolatos problémákat elemezte /Esterházy János mártíromsága és utóélete, hangsúlyozva, hogy azok a szlovák fél elutasító magatartásából fakadnak. /Új Szó (Pozsony), márc. 8./ Az ülésen szó volt Molnár Imre most megjelent munkájáról: Esterházy János /Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/ is. Esterházy János a felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke volt, a szlovák parlamentben 1942-ben egyedül /egyetlen magyar képviselőként/ a zsidók deportálása ellen szavazott. 1945-ben letartóztatták, először a Szovjetunióba vitték, ahonnan azután visszahozták, majd a csehszlovák hatóságok ítélték először halálra, majd életfogytiglani börtönre. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
